Barkóczi Emesének hívnak, egy hollandjuhász keverék szuka kutyám van, az ő neve Suzy.

2005 őszétől albérletben laktam Pesten és úgy éreztem egyetemi tanulmányaim mellett megvalósíthatom egy régi vágyam : örökbe fogadhatok egy kutyát, aki másnak nem kellett, akit felelőtlenül magára hagytak és akit senki sem szeretett.

Elkezdtem nézni a különböző honlapokat, menhelyeket.ekkor akadt meg a szemem Suzy-n, akit a Lelenc honlapján hirdettek. Emberek közt ebben igencsak kételkednék, de nála bátran kimondhatom : szerelem volt első látásra! Csak reménykedni tudtam benne, hogy még mindig gazdira vár és van esély arra, hogy magamhoz vegyem.

Suzy IldiH-nél lakott, ő volt az aki először a szárnyai alá vette.Mikor rátalált, több harapott sebe is volt, állatorvosi kezelésre szorult. Volt már gazdánál, de minden előzetes megbeszélés (visszaadni, ha mégsem kell) és érdeklődés ellenére, egyszerűen bedobták az Illatos úti gyepmesteri telepre. Szerencsére az oda kijáró állatbarátok felismerték, és újra visszakerült megtalálójához. Volt egy kísérlet, hogy kertben elhelyezhető-e, de nem vált be, lebontotta a kerítést, szétszedett mindent, így újra Ildihez került. Ezek után vettem én magamhoz.

Az előélete miatt bizonytalan volt, örült ha kapott valamit, de igazából nem hitt bennem, nem hitte el, hogy két hét múlva nem fogom én is ugyanúgy cserbenhagyni ahogy mások is tették. Nem volt könnyű vele. Akaratos és makacs volt, a pórázon nagyon húzott, és ha látott valami fontosat, ő bizony szemrebbenés nélkül fellökött és rohant amerre kedve tartotta. Ez így nem mehetett tovább. Nem volt sok kutyás tapasztalatom, de kellő elszántsággal kezdtem bele a nevelésébe. Időközben ivartalanításra is sor került, elég nehéz volt a felépülése, de szép lassan helyrerázódott. Ahogy múltak a hetek, kezdtek a dolgok megváltozni. Egy kedves kutyakiképző ismerősöm segítségével megtanultam a halti helyes használatát, Suzy idővel és következetes neveléssel megtanult pórázon közlekedni. Pesten nem volt kérdés, ott bizony szokni kellett a városi közlekedést, sőt két héten belül ahogy hozzám került, már vonatoztunk is 2-és félórát Miskolcig. Itt megint más életet éltünk, még az albérletbe csak kettesbe laktunk egy szobába, itt nagy kertes ház várta, tele emberekkel.

Minden hétvégén utaztunk oda-vissza. Sose unatkoztunk, és ahogy teltek a napok, egyre jobban megbízott bennem Suzy és egyre inkább elfogadott falkavezérnek. Ahova csak tudtam magammal vittem, megismertem a fórumot és egyik kedves fórumtagunkkal, Csipisszel gyakorta hosszú sétákra mentünk. Nem zavart a hó, a sár, az eső.nekünk menni kellett több órán át, hogy a kutyáink játszhassanak és mi jól érezzük magunkat. Benji és Suzy azóta is nagyon-nagyon jó barátok. Csipiszék kutyasulijába is ellátogattunk, ahol kipróbáltuk az agility-t is. Márciusban mentünk el az első kutyakiállításra, csak mint nézők, szurkolni a többi fórumtagnak.

Nyáron hazaköltöztünk Miskolcra és azóta is itt maradtunk, nem mentem vissza az egyetemre. Suzy a barátomnál lakik, én meg bérházban a szüleimmel. Nyáron volt elég időnk, és nagyon sok szép helyen jártunk. Megtanultunk úszni, kerékpár mellett póráz nélkül futni. Az első mixxx-túrát én szerveztem a Zemplén-be, elég sokan részt vettünk rajta, nagyon jól sikerült.

Nyár végén részt vettem az SOS Mentőkutyás Egyesület nyári 1 hetes tréningjén Suzyval. Megpecsételődött a sorsunk. Suzy még nagyon kezdő volt, ekkor még az engedelmes képzés elején jártunk, mindent magam tanítottam neki. Sokat segítettem a már vizsgázott kutyáknak és gazdáiknak. Ekkor döntöttem el, hogy én is mentőkutyázni szeretnék.

Jászberényben részt vettünk a Lind szemináriumon, ami szintén elgondolkodtatott.

Egyre inkább kezdtem azt érezni, hogy akkor vagyok a legboldogabb ha dolgozom a kutyámmal és Suzy akkor a legelégedettebb, ha fizikálisan és szellemileg is kifárasztom. Elkezdtünk Miskolcon kutyasuliba járni. Két hónapig jártunk, bár nekem elég sokat kellett kutyasuli helyett a melóhelyemen lenni, így nem tudtunk minden foglalkozáson részt venni. Ez nem szegte kedvem, otthon is rendszeresen tanultunk.

December 2.-án a Gödöllői KKI-n sikeres, 53 pontos BH vizsgát tettünk le, egyedüli keverékként indulva. Nagyon büszke voltam rá.

Januártól az SOS Mentőkutyás Egyesület tagja lettem immár hivatalosan is. Ha lehetőségem nyílik rá, akkor irány Pest, megyünk tréningezni, romra, akadályozni.Ezúton is szeretném megköszönni Salamon Klárának a sok segítséget amit kapok tőle.

Február 3.-án megszületett az új falkatagunk : Elsamere Jango Jampi, egy malinois kan kiskutya. Vele szintén mentőkutyázni szeretnék. Nagy lelkesedéssel várom őt, kihívásnak érzem a nevelését. Rá ugyan még várni kell, de március 31.-én már elhozom Suzy mellé.

Áprilisban Suzyval terület alkalmassági vizsgára készülünk, bízunk benne, hogy sikerülni fog. Azóta megtörtént: övé lett ugye a "Legjobb terület alkalmassági" vizsga, a pontos hivatalos neve : RH-E FL (IV. Pannon Mentőkutyás verseny 2007.04.13-15.)

Suzyról írnék még pár sort, ki mire számíthat ha velünk tart egy túrán. Suzy 2004 végén született, ivartalanított szuka kutya. Körülbelül 30 kg. Mindenkivel barátságos, az embereket nagyon szereti. A kan kutyákat előnyben részesíti, velük sokkal szívesebben játszik. Ezenkívül intelligens, bájos és szép, anya szeme fénye.imádom őt!